28 május 2006

21

Krúdy Gyula

A szőlő

A Dunán érkezik a hajnali hajóval olyan mennyiségben, hogy a parton is megérezni illatát, vagy fehér kosárkában jön le a budai hegyekből egy fiatal nő karján.
Királyi gyümölcs, és a szegények gyümölcse, mert ízében benne van minden jó íz, amelyet az életben szerettünk. Van benne ilyenkor üde ifjúság savanykája, később érett öregség édes bölcsessége. Eszedbe hoznak ízei minden ízt, amely kedves és emlékezetes volt életedben, az első csók friss zamatosságától kezdve az öregségig csipegeted a szőlőszemeket a fürtről. Egyik szemben gyermekkorod ízeit érzed, a másikban esküvőd napja van elrejtve, a harmadikban a roppanó magocska vénségedről beszél.
Ősszel jön ő a városba a hegyek közül, amely időben legkedvesebb az élet. Túl a tavasz szökkenésein, lehűlve a nyári hévtől: az élet mint egy kedves stáción pihen meg őszidőben.
Lejön a szőlő a hegyekből, és frissít, üdít, gyönyörű ígéreteket tesz. Mutat hosszú, piros őszt, miközben folyton érik, mint az ember. Felszedi magába az élet napsugaraiból az erőt, a szélből a szilajságot, a halkan hulldogáló esőből a bölcsességet. Mire megérik: a nap messze húzódik a hegyektől, hűvösödik éjszaka, borong a felhő a domb felett: akkor van szüksége a szőlőfürtnek elrejtett ifjonti erejére, délceg öregségére, a napsugár tüzére. Hordóban jön le a hegyről, hogy esztendőn át vigasztalója, erősítője, mámorítója legyen az embereknek.
Elnézegetem a kis zöld kebleket a fürtön. Hol szedték illatukat, amely illat egyedülvaló, nem hasonlít semmi más gyümölcs vagy virág illatához. Kislányoknak van ilyen illatuk, amikor Kisasszony napján a máriapócsi búcsúra mennek. Szedőlányoknak van ilyen illatuk, amikor naphosszat tépték a fürtöket. Ifjú asszonyoknak volt ilyen illatuk, amikor Magyarországon az öreg szőlőbirtokosok olyan bort ittak, amelyet a környék legszebb asszonya taposott.
A pesti piacon, a Duna-part mentében is győzedelmeskedik a szőlő illata minden más gyümölcsé felett. Én legalább mindig őt érzem a poshadt szilváén, a vajas körtvéén is túl. Tájképek és emberi arcok mendegélnek előttem, régen falevéllé vált madarak és emberek kiáltanak a fülembe. Érzések jönnek a szívembe, amelyekről csaknem megfeledkeztem. Sárga bokrok körül kanyargó, keserű füstje szálldos a szüretnek. Valahol messze: boldog emberek éneklése visszhangzik, amelyre többé nem jár az országút. Gömbölyűen megelégedett arcok találhatók túl a madárijesztőkön, ahol úgy flótázik a sárgarigó, amint csak fiatal korában hallja őt az ember. Egy boldog gyermekkor hangulatai vibrálnak át a lelkemen, amikor a szőlőillatot érzem.
Mivel köszöntsem még őt, aki a régi pontossággal eljött a természet rejtelméből, midőn rövidebb a nap, és csapatban jár a seregély? – Halkabban virrad, korábban esteledik, de a nappal népes az édes szőlőfürttől. A szelek, amelyek tán lábnyomaikat az érő szőlőbogyó hamvában hagyják, most is úgy járnak a hegyek fölött, mint régen. A szőlőskertek fölött hulldogáló eső (amelyet olyan végtelen nyugalommal hallgatnak a kertek) tüzes nedvvé válik. A tüzes napsugár áfutamodik a szőlőkön, megöleli a hegyet.
Most még egyforma a szőlőfürt mindenütt ezen a darab földön, ahol szőlő terem. De majd ha borrá érik a szőlő, majd ha pincébe zárva megismerkedik a fogság gyötrelmeivel és forrongó szenvedélyeivel, majd ha felolvadnak benne a könnyek és sóhajtások, amelyek a kapálgatásnál körülvették, akkor tudjuk meg, hogy mi a különbség bor és bor között.

(1929)

20

Este 3/4 8, Örs vezér tere, pék-bodega, kőkemény pogik... hmm... vacsora??

Javított Kiadás.

19


Reggeli kávé előtt... emlékezni egy jó vacsorára azért még megy, de majd este el fog tűnni az egész kupac a konyhaszekrényben, tisztán. Hogy-hogy nem, enni, főzni jó, de mosogatni?? Na nézzük csak:

ha már itt a tavasz, őkelmét is meg kéne mozgatni, aztán jöhet a mosogatás, már sokkal jobb kedvvel :-)

18

Legközelebb majd azt is kiszámolom, mennyi perc tempós séta tünteti el a vacsora plusz kalóriáit :-) illetve bármilyen más testmozgásé ;-)

17


"Tavasz" omlett, gyorskaja vacsorára, de könnyű, könnyű... hamar el is készül, épp csak annyi idő, míg a marhahús-szeletek megsülnek, aztán megsül az omlett tésztája is. Sütögetés közben épp elkészülnek a kockák a paradicsomból, az uborkából és a füstölt sajtból, a salátaleveleknek is marad ideje levegőzni egyet, aztán kész a hús, kockákra kell vágni és már ez a rész kész :-) Gyors omlett-tészta 6 tojásból és 5 kanál lisztből, már mehet is a még meleg serpenyőbe, percek alatt kész a három nagy tojás-lepedő a tányérra, a kockákból jó nagy púpot kell a felére rakni, mehet rá kedvenc, sűrű saláta-öntet, aztán egy gyors összehajtás, kés-villa, jó étvágyat!
Kockázás közben röpke fejszámolás volt. Egy óra a bevásárlás, még egy fél a zsákmány hazahurcolása, tulajdonképpen ez a legnehezebb tétel az egészben. A bevásárlás és az áruválogatás idejét el lehetett volna tölteni egy gyorsétteremben, tíz perc sorbanállással és tíz perc papírdobozból nyámmogással, még fél óra a zajos tömegben. Szinte minden alapanyag benne van a gyorskajákból a tavasz-omlettben is, csak a liszt az otthoni. Számolgatás: 2 nagy szendvics vastag hússal (1200 Ft), ebben benne van a paradicsom és az uborka, aztán még egy saláta az öntettel (800 Ft), mondjuk még egy kis sajt plusz (120 Ft) és a fél óra spórolás az otthoni főzőcskézés helyett. Szumma: 2120 Ft + fél óra.
Az otthoni főzőcskézés költsége: 400 Ft a hús, 112 Ft az uborka, 120 Ft a paradicsom, 340 a csomag saláta, 270 Ft a tizenöt deke sajt, mondjuk 200 Ft a főzés energia-költsége és találtam még a hűtőben 6 tojást (150 Ft) és bontott saláta-öntetet (120 Ft). Szumma: 1712 Ft. Ja és a sajtból, salátából maradt még holnap reggelire :-) Pénzben nem nagy különbség, maga a konyhai pepecselés 20 perc volt. De a legnagyobb többlet az a kíváncsi kérdezősködés (mit főzöl, hmm?) és az a kóstolgató huncut mosoly, majd aztán a végén a has-simogatás és az a jóllakott mosoly...

16

15


Best of Nagyi Palacsintázója (Batthyány tér)

14


spirit of champagne...

13


forró serpenyő, cseppnyi olaj, méééééz, dió, rázás, szagolgatás, hmm... nyamm :-)

12

"Cseresnyés rétest enni júniusi vasárnapokon (esetleg hétköznapokon is) valóban a nyárba hajló tavasz örömeihez tartozik. Különösen, ha már itt van a ropogós, fekete, magyar cseresnye, mely kissé megfesti az ember szája szélét, de olyan jóízű, hogy érdemes érte elviselni ezt az apró kellemetlenséget. (A rúzs is fest, de viszont egyáltalán nem jóízű.)
Az álmoskönyv is bátran bevehetné bölcsességei közé a lúdhús mellé, hogy cseresnyés rétest enni szintén jó – persze csak akkor, ha jól csinálják. Mert ez a jeles magyar étek is azok sorába került, melyeknek készítése körül súlyos bűncselekmények történnek. Így például határozottan ilyennek lehet bélyegeznem azt a szokást, mely sajnos, sokfelé divatozik, hogy a cseresnyében benne hagyják a magot. Nem is említve, hogy a maggal együtt más egyéb is benne maradhat, igazán kellemetlen dolog, ha a gyanútlan fogyasztó foga minduntalan egy-egy kemény csonthéjba ütközik. Hát csak ki a magvakkal, ha egy kicsit hosszadalmasabb is a munka és felényivel több gyümölcs kell is ugyanannyi tésztához. Aztán az a hamisság is megtörténik, hogy a szép vékonyra kinyújtott tésztának csak a felét hintik be cseresnyével, a másik felét üresen csavarják köréje. Az illetők bizonyára nem tudják, hogy amit ilyen módon csinálnak, az már nem is rétes, inkább valami töltött csőféle; ha megsült, kemény és száraz, mint a fadarab. A rétesnek ellenben valójában rétegesnek, szaftosnak és bár pirosropogósnak, de semmi esetre sem keménynek kell lennie.
A liszt, ha külföldön élünk is, magyar legyen, mert a magyar búza lisztjének olyan dús sikértartalma van, hogy a megfelelő szabályok szerint belőle készített se kemény, se lágy tésztát meglisztezett abroszon hártyavékonyságúra lehet kinyújtani. Bécsben (és általában Ausztriában) azért tanulták meg annyira-amennyire a rétescsinálást, mert ők a mi búzánkon éltek mindenkor.
De a legfinomabb magyar liszt se jelenti azt, hogy mindenki ki tudja „húzni” a rétestésztát. Igen jó gazdaasszonyok, szakácsnék, szakácsok kezében olyan likacsos lehet a rétestészta, mint a háló, míg akárhány kezdő süldőleány első próbára boldogul vele. Nyilván erre is születni kell.
Még szerencse, hogy meglehetős számmal születnek reá magyar leányzók, akik menyecske korukban se felejtik el, hogyan kell a kinyújtott tésztát meglocsolni olvasztott zsírral, megszórni finom zsemlyemorzsával, hogy felszikkadjanak a netán túltengő gyümölcsnedvek, rádobálni apróra vagdalt mandulát (egy késhegynyi fahéj sem árt neki) az ízek gyarapítása céljából, s végül dúsan meghinteni cseresnyével. Persze tört cukrot is tesznek reá, de csak a cseresnye édességéhez képest, mert egyáltalán nem szükséges, sőt éppenséggel káros volna, ha émelyítően édes volna a cseresnyés rétes, amint kissé megzsírozott tepsiben, forró sütőben piros ropogósra sülve tányérunkon illatozik."

/Magyar Elek/

11

Bächer Iván: Ebéd

Elönti most a zengő,
aranyló húsleves
a porcelánmeder bő
ölét, és béke lesz,
a zöldség ázaléka,
a grízgaluska és az
elomló sárgarépa
felejtet bús levést.

A csirkecomb! Ah, elmén,
sziven a sebre ír,
a krumpli, gomba halmán,
uborkanépen úr,
sugárzó, sárga bunda
dús hóhúsát ragyogva
tavas-szinébe vonja,
a roppanó panír.

És itt vagyunk mi is most,
család vagyunk, ki ül,
az asztalunk a biztos
és az, mi rákerül.
Kapaszkodunk. A kétely
megéve, mint az étel,
a bölcs, hatalmas asztal
ül már minket körül.

10


Kell ez neked?!

9

8


Parasztreggeli Budapest-módra, tésztával krumpli helyett, a többi, a sok hagyma és a tíz tojás az stimmel. KolbászLight, de aztán futás!!

7


almakompót Part 2

6

A lenti kettő plusz egy zsemle kitett egy laza kis vasárnapi vacsorát :-) Semmi cicó, az alma már barnult, a fagyasztó is éppen takarításra szorul, a zsemle már nem érte volna meg a holnapot, úgyhogy rövid bütykölés után, fél óra sütkérezés után, szájnyalogatás után... most alvás jön. Aztán holnap egy tempós séta a vonathoz, hogy a kalória ki- és bevitel azért egyensúlyban legyen!

Későn jutott eszembe, hogy van még a hűtőszekrényben egy fél üveg száraz csemegebor, de talán nem is baj, majd legközelebb :-)

5


Igazi borsodi rettenetes sültkolbász kezdetben...

4



Nem nagyon édesre hangolt almakompót kezdetben...

3

Bevezető és használati utasítás
ehhez és az összes többi szakácskönyvhöz avagy
A parasztasszony a kastélyban

A szegény paraszt feleségét mindig felhívatták a kastélyba, ha nagy vendégség ígérkezett. Segített akkor ott a szakácsnak, aki maga is igen nagy úr volt. A parasztasszony fát aprított, krumplit hámozott, baromfit tiszított, tortakrémet kevert - aztán odahaza mindenről egy ízig beszámolt hites urának.
- Micsoda dínomdánom volt megint! Micsoda lakoma! Befejezésül eperkrémes torta! Bizony, a gróf urak mind a tíz ujjukat megnyalták utána!
A paraszt hallgatja csak, hallgatja megannyiszor ezt a történetet; egy szép napon aztán vége szakad a türelmének, az asztalra csap, és így kiált:
- No hát egyszer már én is kérek eperkrémes tortát!
- De édes uram - így a parasztasszony -, nincs hozzá eprünk!
- Van aszalt körténk épp elég! Csináld körtével!
- Jó, de vajunk sincs a krémhez!
- Akkor csináld zsírral!
- Honnét vegyem a szép fehér lisztet? Csak az a fél zsák rozslisztünk maradt!...
- Megteszi. Csináld hát rozsliszttel!
- No és a tojás? Tizenkét tojás!
- A mindenségit neki, hát veletek asszonynéppel sehogy se boldogul az ember? Mondtam, asszony, nekem torta kell, eriggy a konyhába, de egy-kettő!
A parasztasszony nekiáll, szitál, kever, süt, vár ... aztán egy szó nélkül visszatér a tortával. Az urának sincs kedve szónoklatokhoz. Csak levág egy szeletet, beleharap, majszolgatja, majd leszögezi: - Látod! - És lassan hozzáteszi még: - Csak azt nem tudom, mit kell ettől a gróf uraknak az ujjukat nyalogatni!

/Lénárd Sándor: A római konyha/

2

semmi extra kalória-számolgatás... csak úgy a friss tavaszi ízek miatt készült az uzsonnaszerű manna. túró, fűszerek, reszelt sajt a krémbe, paradicsom, uborka, keverés, kenés, pirítós. na és a szalonna, csak a hangulatért :-)

1