Havasi Attila

A főszakács és a kilenc kukta balladája

Egyszer volt egy főszakácsnak kilenc szorgos
segédje,
úgy gondolták, kakukkfüves nyulat sütnek
ebédre.
Kettő nyúlra ment vadászni, másik kettő
kakukkra,
öten meg a főszakáccsal ott maradtak
magukra.

Volt tehát a főszakácsnak öt serény kis
kuktája,
úgy gondolták, bánatukat belesütik
buktába.
Kettő elment lekvárért (mert megette a
lekvárját,
három meg a főszakáccsal ott maradt, hogy
megvárják.

Várt tehát a főszakács a három fürge
legénnyel,
úgy gondolták, fájdalmukat csillapítják
lepénnyel.
Kettő elment megkérdezni, mi legyen a
lepényben,
egy meg várt a főszakáccsal egyre tompább
reményben.

Így tehát a főszakácsnak egy segédje
maradt csak,
úgy gondolta, örül bármi egyszerű kis
falatnak.
Elment tehát valamilyen egyszerű kis
falatér,
a főszakács azóta meg várja, hogy majd
hazatér.

A főszakács magányában mit tehetett
egyebet,
úgy gondolta, szel magának egy nagy karéj
kenyeret.
Leült vele konyhabéli sámlijára,
ott eszi;
ha nem gondol kilenc volt kis kuktájára,
jól teszi.

1 link

So What Really Is In A McDonald's Chicken McNugget?

Anikó almatortája

Kell hozzá:

100g tehéntúró, 4ek olaj (Rama), 3 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 50g méz, 200g búzaliszt, 1 teáskanál sütőpor, 3/4 kg alma, 60g folyékony méz, 1/8 liter tejföl (natúr joghurt) + rumos mazsola v. befőtt

Mit kell csinálni?

1. A túrót elkeverjük az olajjal, egy tojással, a vaníliáscukorral és a mézzel.

Összekeverjük a sütőport és a lisztet, hozzáadjuk az előzőkhöz. Tortaformába rakjuk a tésztát, majd hűvös helyen tartjuk.

2. Az almát meghámozzuk, négybe vágjuk, kiszedjük a csutkát és a magházat. Rövid időre sós vízbe mártjuk, hogy ne barnuljon meg. Hosszúkás szeletekre vágjuk és körberakjuk a tésztán.

3. A tortát a forró sütőbe tesszük és félig megsütjük. Két tojást a mézzel és tejföllel jól felverünk és 25 perc múlva ráöntjük a tortára, majd tovább sütjük. Egészen addig, amíg az öntet aranysárgává és keménnyé nem válik.

A sütőt 200 fokra kell melegíteni.

Recept egy félcédulán

Olyan húshoz való, ami vékony.
Vajban sült csirkemellhez a bunda:
1 tojás
1.5 dl tej
4-5 ek liszt
10 dkg reszelt füstölt sajt
curry, só, őrölt fehér bors
Masszába bele a csirke (előtte lisztbe), utána kisütni olajban vagy vajban.

Gyors krumplis

Hívják ezt a fura kis ufót tócsninak, lapcsánkának, cicegének és még vagy húszféleképpen, attól függően, melyik tájegységen van a konyha.
Ez a négy amolyan hetedik kerületi ripsz-ropsz, semmi konkrét recept, csak krumplireszelés, egy tojás zsuppsz bele, néminemű liszt-borítás és kever, kever... aztán még só (elbír többet is az elsőre elképzeltnél, pont ebbe buktam ma bele, hát hol a szerelem?), brutálisra őrölt bors, pirospaprika meg még egy-két fűszer a zacskók aljából. L'art pour l'art, szemre, semmi cicó.
Aztán forró olaj és ott kell mellette szobrozni egy kicsit, jó időben megfordítani, hogy ne nagyon kapja le az edény alja. Meg hogy ne legyen már keményre sült, épp csak egy kis ropogás kell. A puff szélén kócolódó krumpliborz a kedvenc részem amúgy, a hasa puhább lesz, ha nem figyelek, megszívja magát olajjal, na időben kell ehhez kikapni az olajból.
Valami kence nem árt mellé, tejföl a hagyományos, de elmegy még ketchuppal, majonézzel, vagy kimitszeret, juhtúró most éppen az aktuális nálunk.
Majd egyszer luxus-köretként is elkészítem, hús mellé.

Most csak enyhén Bilagit után sóhajtozom, tíz kis puffancs szaladt le, sör meg sehol.. ehh... :-)

Hosszú ihlet-hiány után újra...

Ez a szagos-színes serpenyőtöltelék nem is lett olyan borzasztó, mint aminek látszik... :-) most csomagoltam el a maradékot holnapi ebédre, a többi viszont némi szájnyalogatás után eltűnt a bendőnkben. Almával együttsült csirkecsíkok, só, bors és fokhagymás metélt, kiegészítő mellé egy kis traminis sajtsaláta.

Még előbb kotyvadt egy kis szilvás csoki, nem lett ugyan bonbonkemény, mert most (sem) találtam el a helyes arányokat, de igazán nem rossz tevékenység kikanalazgatni a formából :-)

És még maradt egy tálca a hűtőben...

Ja igen, Robin Food járt itt :-)) na majd egyszer oda is beírom, hogy ne tűnjön el a digitális nirvánában ez az akció. Aztán holnap rántotthús. Csak hogy ne térjünk el a hagyományoktól. Mert a vasárnap nem vasárnap rántotthús nélkül, nem magyar vasárnap. Részemről brrr... mert a menzán mostanság szinte csak a rántotthús ehető és már rántotthús-kő nő a gyomromban... Na még egyszer leírom a kulcsszót, rántotthús. Most megyek, bilagit, unikum.

Reggel perec :-)


Eredetileg itt írtam, de ahogy megígértem, a helyére került :-) /2006.10.17/

hogyan csigázzuk fel a szomszédokat

Egy kis 'rosszalkodás' következik. A legigazibb az, ha egy jóféle pesti gangos házban történik meg mindez, ahol is a kíváncsi szomszédok amúgy is szívesen kutakodnak a fedőd alatt.

Most hát vezessük őket az orruknál fogva...

Ha azt szeretnéd, hogy legalább a folyosószomszédok izgatott kíváncsisággal járjanak fel s alá odakint, akkor végy egy fél kiló paradicsomot. (Ha nagyobb a társaság, persze több is lehet, a sütőforma mérete a határ. Vagy a csillagos ég, de szerintem elég lesz egy tálnyi.) Az a legjobb, ha a paradicsomok már eléggé sokat voltak a napon, jól megértek, kifejlődött bennük az a finom kis aroma.

Aztán kell még egy pár pohár fehérbor, mondjuk valami nagyon könnyű, ebben a hőségben nem megy le a tokaji aszú. Legyen inkább egy laza cserszegi fűszeres vagy keményebb fanoknak balatoni olaszrizling. És egy kis szóda.

Be kell még szerezni egy nagy gombóc mozzarellát, kell egy kis darab fokhagyma és pár szelet sonka vagy szalonna. Ezen húsfélékhez most igazán nem kell a light-os változat (pff... bacon light, semmire se jó), mert szükség lesz a tál aljára kiolvadt zsiradékra. Igazán nem kell sok.

Aztán a sütőforma. Mindegy, teflontepsi vagy jénai tál, vagy cserép, mindegy. A fő dolog úgyis az, meddig bírják az idegek :-)

Kezdjük a füstöl sonkával/szalonnával. Vékony szeletben megy a sütő aljára. Ezzel a leégés elleni védelem meg is van, majd aztán paradicsomszeletek következnek. Közéjük lehet tenni minimál kockákra vágott fokhagymát. Ha akad a konyhaszekrényben kis bazsalikom vagy oregánó, mehet a szeletekre az is. Frissen is jó, akkor kicsit több kell. Ízlések pofoznak, az aroma a fontos.

A piros szeletekre jönnek a mozzarella-szeletek, majd megint paradicsom. A tetét még meg lehet szórni száradásnak induló egyéb sajtokkal, ha akad esetleg a frigóban. Más nem kell.

Aztán a sütőbe vele! Lassú tűz, lassú tűz, ajtó-ablak tárva...

Most következik a bor, talpas pohárban kitesszük magunk elé és várakozó álláspontra helyezkedünk. Úgy negyed óra múlva elkezdenek mindenféle gyomorcsiklandozó illatok szállni a sütőből, ekkor kortyolhatunk párat és várjuk a hatást :-)

Kíváncsiskodásra lehet számítani... miez miez? Mi készül itt?

Amikor már nem bírjuk tovább és a paradicsomok is jól megszikkadtak a tetején, esetleg a rászórt reszelt sajt már jól megpirult, kivehetjük a sütőből, aztán tálalni kell és a maradék borral, olivaolajjal megbolondított pirítóssal fel is falhatjuk. Társaságban kitűnő. Sőt, ha marad, bár kétlem, hidegen reggelire is nagyon jól jöhet.



Na megyek is, teszek az ablakba mindenféle paradicsomot... :-)

rántott derelye

Nagyon egyszerű, venni kell a boltban mirelit derelyét,



mi lekvárosat és túrósat választottunk, aztán kell még forró olaj és a zacskóból kirántva azonnal bele...



Vagy ha nagy kedv van pepecselésre, lehet igazi panírral is. Nálunk volt mind a kettőből :-)







Ja igen, ananászos-meggyes-almás-tejszínes gyümölcslevest ettünk előtte. De azt már nem fotóztam le... teli hassal?? :-)

húsos batyuk

Ha már úgyis közeleg a hétvége, ha már olyan nagyon régen kotyvasztottam kedvemre a konyhában, ha már úgyis fagyasztó-takarítás projekt esedéket... hát akkor legyen :-)
Húsos-zöldséges batyu sült, most jött ki éppen a sütőből a második adag. Jajj, de kár, hogy a fényképezőgép illatokat nem tud fotózni....



Egy jó fél kiló darált hús volt az alap. Amíg olvadt,elmentem bevásárolni, vettem mellé még egy kis sárga paprikát, egy csomag mozzarella sajtot és egy kicsike konzervet, amelyben szeletelt gomba volt. És egy csomag leveles tésztát. Aztán hazahurcoltam a zsákmányt, megpirítottam a gombát és a kockázott paprikát egy kicsit és összekevertem a darált hússal.



A húst úgy fűszereztem, hogy kerestem valamit a konyhában... fokhagymás-vöröshagymás- bazsalikomos fűszerkeveréket találtam, jócskán szórtam a húsra és a zöldségekre. Aztán összekevertem, és kész is a töltelék.
A mirelit tészta szépen kiolvadt, míg hazazötyögtem a trolival, aztán két részre vágtam, kinyújtottam és az első körben csináltam négy nagy lepedőt, abba - mint egy hotdog - töltöttem bele egy nagy adag húst. A felcsavarás előtt belekerült a töltelék közepébe a felszeletelt mozzarella. Tekerés, tekerés, tojás a tésztára, zsuppsz a sütőbe, húsz perc múlva már mindenhol érezhető volt az illata a lakásban :-)
Gyors vacsora, a két nagy húsos-gombás-tésztás batyu bekebelezése (pohár sör és hab és...) után alig volt indíttatás befejezni a kotyvasztást :-)
A maradék tésztákból kicsi batyunakvalókat nyújtogattam, kis töltelék, tál, és az eredmény itt fent...
Igazán jó reggeli lesz holnapra :-)
(A mosogatásról, a tepsi és a tálak elsikálásáról majd egyszer... az egy horror, ha megszárad.. :-) ja és a sütőt is vissza kell toloncolni a helyére...)

31

Ha már tavasz és mindenki a tojásos nokedlit emlegeti... hát legyen :-)



Bár a nagy hétvégi punnyadás nem kedvezett a nokedli-gyártásnak, azért a főzés nem maradt el, éhesek voltunk. Gyorsabban elkészíthető tésztából az egész, az tényleg csak húsz perc és három edénnyel kevesebb mosogatnivaló :-)



Volt még a fagyasztóban pár szem morzsolt kukorica, hát ment a tojás és a tészta közé :-) Savanyúuborka, púpozott tányér, felfalás... Saláta majd legközelebb, igaz, akkor már nokedli is lesz :-) Ha már annyit emlegettük...

30

Dudás Attila: Örömpörkölt

Articsóka úr nagyon szerette a nyelvet. Kivált a disznónyelvet, Dubarry módra. Az ugyan kétséges, hogy ezt a csemegét bárki megtalálhatná egyetlen vendéglő étlapján is, ám Articsóka úr nagy mestere volt a sosem látott és sosem hallott ételek elkészítésének és pontos leírásának, vagyis az ételköltészetnek, s nem akadt mesterszakács, akinek ne tudott volna újat mondani. Articsóka úr általában mindig olyan ételt rendelt, ami nem szerepelt az étlapon. S aztán mindig a kívánságára elkészített efféle "határtalan" ételekkel lakott jól.
Hajnali három felé járhatott az idő, vagyis nagyjából a "farkasok órája" volt, amit mi inkább a farkaséhség órájának hívtunk, amikor is Articsóka úr - számtalan disznónyelv elfogyasztása után - felemelte fejét a tányérból, és így szólt:
- Tudjátok meg: az álmok is ételből lesznek, nemcsak a gondolatok. Mert az étel: álom! S a megfelelő vacsora az álom igazi melegágya! Nem mindegy tehát, mit fogyasztunk lefekvés előtt. Aki nem akar álmodni semmit, az egyen valami könnyűt, hideget és egészségeset. Velük nincs dolgom. Aki viszont jó nagyokat akar álmodni, és szeretné szíve szerint kormányozni az álmait, az jól figyeljen. Tehát: akinek nincs pénze mozijegyre, de szívesen megnézne egy színvonalas horrorfilmet, az vacsorázzék lucskos káposztát. A lucskos káposztától csodálatos rémálmok jönnek! Ha álmodban viharos tengeren akarsz járni, égzengésben: vacsorázz nyugodtan hagymás babot! A hagyma és a bab a legkiválóbb álomrakéták! Ha csülköt vacsoráznál pékné módra, csoda történik veled, mert álmodban bizonnyal megláthatod őt, mert megjelenik: a mosolygó pékné, akit még senki sem látott! S ha több fehérszamélyt kívánsz álmodban, mint amennyit elbírnál, lefekvés előtt egyél vaddisznócombot csipkemártással, és nem fogsz csalatkozni!
A disznónyelv beszélt Articsóka úrból, kétségtelenül, a disznónyelv. És akkor a disznónyelv újra megszólalt, és önmagáról kezdett beszélni.
- A disznónyelv Dubarry módra: maga a titok. Ugrás a sötétbe. Megfejthetetlen talány. Disznónyelvvacsorától még soha nem volt két egyforma álmom, de még két hasonló sem! Madame Dubarry ugyan összetéveszthetetlen bájt és finomságot kölcsönöz ezeknek az álmoknak - de a disznónyelv! Sűrű homály, és áthatolhatatlan sötétség. S talán azért van mindez, mert egyrészt: a disznó szent állat, másrészt: mert álló nap a mélységet kutatja orrával, harmadrészt: mert minden földi útját emberben bevégző háziállat között ő a legbölcsebb! Mert a disznó a sarat is formálja, akárcsak Mózes első könyvében az Úristen (hisz tudvalevőleg sárból lettünk), s orrával ugyanúgy beleszuszog a sárba, ahogy az ember orrába lehelt a Teremtő! És én addig nem nyugszom, amíg meg nem fejtem a disznónyelv titkát!
És Articsóka úr felállt, s ebből mindnyájan tudtuk, hogy most következik Articsóka esti iskolájának aznapi utolsó leckéje. A Mester pedig így szólt:
- De minden álmodó között a legszebbeket az álmodja, aki lefekvés előtt örömpörköltet vacsorázott. Mert örömpörkölt lehet bármely közönséges marha-, sertés- avagy birkapörkölt, abban az esetben, ha az égiek is úgy akarják. Mert áldott az az étel, melybe hajszáll hullott! S nem is igazi étel az, melynek elfogyasztása közben nem szopogatsz le egyetlen hajszálat sem. S az örömpörkölt is majdnem hajszálon múlik - s még annál is többön!... Mert bizony mondom: az igazi örömpörkölt tartalmazza a szakácsnő egy szeméremszőrét is!
Itt volt hát a vége. Megismerhettük az utolsó titkot is az álmok és ételek titkos tudományából. Ám mielőtt végképp eltávozott volna, Articsóka úr felemelte ujját, és azt mondta:
- Közületek egynek még ma éjjel csodálatos álmai lesznek!
S azzal faképnél hagyott bennünket.
Minden szem rám szegeződött. Marhapörköltet ettem, ráadásul még egy hajszálat is találtam benne - legalábbis addig hajszálnak hittem. Zavartan mosolyogtam, aztán bocsánatkérő arckifejezéssel felkászálódtam, és nagyon gyorsan hazamentem.
És Articsóka úrnak ezúttal is igaza lett.
Mert azon az éjszakán olyan csodálatos álmokat láttam, olyan szépeket, melyekről száz pikáns fűszerezésű disznónyelv se tudna mesélni!

Disznónyelv Dubarry módra

Hozzávalók: 80 dkg sertésnyelv, 5 dkg liszt, 2 dkg cukor, 10 dkg zsír, 60 dkg kelvirág, 5 dkg sajt, só, besamelmártás.
A nyelvet megtisztítjuk, formázzuk és megfőzzük. Hideg vízbe tesszük, majd a bőrét lehúzzuk. Vastagabb szeletekre vágva zsíron röviden pároljuk. Tűzálló tálba tesszük rizsalapra, puhára főtt, rózsáira szedett kelvirággal befedjük. Leöntjük besamelmártással, reszelt sajttal megszórjuk, majd sütőbe téve addig sütjük, míg a sajt a tetején megpirul. Vajas pecsenyelevet adhatunk hozzá.

Dudás Attila író, 1968-ban született Szegeden, első kötete 1998-ban jelent meg.

29

Van, amikor egyáltalán nem lehet ellenállni a látvány és az illatok kombinációjának. Hiába minden ellenkezés, egyszerűen meg kell kóstolni.





Egészen közelről beleszippantva a tejszínhabba... a szem máris meggyőz :-) kicsit sajnálom, hogy a tömörített változatban már nem látszanak a csokicseppek rendesen, meg külön a kakaóporok, de talán még így is el lehet képzelni.

Persze hogy nem lehet ellenállni! Épp tegnap emlegettem azt a multi etető céget, ma ismét a Bohócot gazdagítottuk... viszont ez a fajta kávéjuk nagyon oké. Gyors vasárnapi traccs mellé megfelel, két szürcs között egy szörcs és máris naprakész az ember a pletyka-weben.

Voltak azért még kacsintgató fánkok, sütemények és erős vaníliaillat, de nem! Elég csak a kávé :-)

28

McDonald's Outlet - naháp, naháp :-) kár, hogy csak Amerikában... lennének tippjeim a következő profitábilis egységük elhelyezkedésére :-)

27

26

25

Hogyan vegyük magunkhoz 30 perc alatt a heti koleszterin-mennyiséget?

Itt a tavasz, irány a külvilág! A téli mozgásszegényebb, tespedős, monitorelőttülős és papírmunkás életmód után kell a mozgás.
Nade. A mozgás energiaigényes. Globalizált, felgyorsult életünkben kinek van ideje (az egyik legkritikusabb tőketényező amúgy is az idő) minden nap odafigyelve, kiszámolva, stb megszerezni a megfelelő energiadús koleszterint? Hát itt a hétvége, a szabad fél órában rendezhetjük ezt az elmaradást :-)




Amíg pirul a serpenyőben (szigorúan semmi plusz olaj, zsír vagy vaj, csak a mi a sonkában van), addig elő lehet készíteni a belevalókat:
zsemle felvágva, hagyma karikára (vastag karika kell, mert később széteshet könnyen), sajt szeletek gyártása (spec most trappista volt kéznél, de az eidami jobban megy a füstös sonkához), 3 tojás előkészítve és egy kis saláta.



A sonka 'zsírjában' éppen megpirul a hagyma, akkor lesz jó, amikor már elkezdi azt a jellegzetes édes illatát eregetni a konyhába...
Aztán a következő nagy lépés közben el lehet végezni az apróbbakat. Amíg elkészül a három tükörtojás (ruhakímélés céljából célszerű keményre sütni, de ez ízlés kérdése, nagyon folyósra azért nem kéne), szépen sorba lehet rendezni a szendvicsben az alkatrészeket.
Alul hagyma, aztán rá kell olvasztani a sajtot (mikróban pikk-pakk mehet), következik a sült sonka, tetejére egy kis kócos saláta, esetleg ide jöhet ketchup-majonéz-mustár-torma-kimitszeret kence.




Elkészült a tükörtojás, mehet is azon nyomban a tetejére, végül a zsemle kalapja felülre és kész is. 20 perc az elkészítés, mosogatni való se sok maradt, elfogyasztani szép kényelmesen 10 perc. Na, ezzel meg is volnánk, magunkhoz vettük a heti koleszterint, több bajunk már nem lesz :-) A hét többi napjára már csak a müzlibe magot, fitnessz saláta, párolt zöldségek, kiflicsücskök beszerzése és két értekezlet közötti arcba tuszkolása maradt, ez már csak nem nehéz!
Irodista gyomrú sorstársaimnak azért megsúgom, koleszterin-ebédelés után kis gyomorsúlyosság felléphet, de ha megvárjuk, míg hatni kezd a rengeteg energia, túlélhetjük :-) már meg is jött az eredmény, kirobbanó forma, itt az ideje a kertásásnak, kútfúrásnak, tavaszi nagytakarításnak és minden erőteljes mozgásnak odakint. Már megyek is!

24

23

Menzakaja. No komment. Egyik nap sótlan petrezselymes krumplicsomók, másik nap száraz, zörgős rizs. A felettük levő húsokról...áhh... hamarosan inkább parizeres zsemle lesz... persze az nem ingyé', mint a menza, na de... ehh, na mindegy. Majd a hétvégén valami finomat... :-) mennyit is kell még aludni?

22

21

Krúdy Gyula

A szőlő

A Dunán érkezik a hajnali hajóval olyan mennyiségben, hogy a parton is megérezni illatát, vagy fehér kosárkában jön le a budai hegyekből egy fiatal nő karján.
Királyi gyümölcs, és a szegények gyümölcse, mert ízében benne van minden jó íz, amelyet az életben szerettünk. Van benne ilyenkor üde ifjúság savanykája, később érett öregség édes bölcsessége. Eszedbe hoznak ízei minden ízt, amely kedves és emlékezetes volt életedben, az első csók friss zamatosságától kezdve az öregségig csipegeted a szőlőszemeket a fürtről. Egyik szemben gyermekkorod ízeit érzed, a másikban esküvőd napja van elrejtve, a harmadikban a roppanó magocska vénségedről beszél.
Ősszel jön ő a városba a hegyek közül, amely időben legkedvesebb az élet. Túl a tavasz szökkenésein, lehűlve a nyári hévtől: az élet mint egy kedves stáción pihen meg őszidőben.
Lejön a szőlő a hegyekből, és frissít, üdít, gyönyörű ígéreteket tesz. Mutat hosszú, piros őszt, miközben folyton érik, mint az ember. Felszedi magába az élet napsugaraiból az erőt, a szélből a szilajságot, a halkan hulldogáló esőből a bölcsességet. Mire megérik: a nap messze húzódik a hegyektől, hűvösödik éjszaka, borong a felhő a domb felett: akkor van szüksége a szőlőfürtnek elrejtett ifjonti erejére, délceg öregségére, a napsugár tüzére. Hordóban jön le a hegyről, hogy esztendőn át vigasztalója, erősítője, mámorítója legyen az embereknek.
Elnézegetem a kis zöld kebleket a fürtön. Hol szedték illatukat, amely illat egyedülvaló, nem hasonlít semmi más gyümölcs vagy virág illatához. Kislányoknak van ilyen illatuk, amikor Kisasszony napján a máriapócsi búcsúra mennek. Szedőlányoknak van ilyen illatuk, amikor naphosszat tépték a fürtöket. Ifjú asszonyoknak volt ilyen illatuk, amikor Magyarországon az öreg szőlőbirtokosok olyan bort ittak, amelyet a környék legszebb asszonya taposott.
A pesti piacon, a Duna-part mentében is győzedelmeskedik a szőlő illata minden más gyümölcsé felett. Én legalább mindig őt érzem a poshadt szilváén, a vajas körtvéén is túl. Tájképek és emberi arcok mendegélnek előttem, régen falevéllé vált madarak és emberek kiáltanak a fülembe. Érzések jönnek a szívembe, amelyekről csaknem megfeledkeztem. Sárga bokrok körül kanyargó, keserű füstje szálldos a szüretnek. Valahol messze: boldog emberek éneklése visszhangzik, amelyre többé nem jár az országút. Gömbölyűen megelégedett arcok találhatók túl a madárijesztőkön, ahol úgy flótázik a sárgarigó, amint csak fiatal korában hallja őt az ember. Egy boldog gyermekkor hangulatai vibrálnak át a lelkemen, amikor a szőlőillatot érzem.
Mivel köszöntsem még őt, aki a régi pontossággal eljött a természet rejtelméből, midőn rövidebb a nap, és csapatban jár a seregély? – Halkabban virrad, korábban esteledik, de a nappal népes az édes szőlőfürttől. A szelek, amelyek tán lábnyomaikat az érő szőlőbogyó hamvában hagyják, most is úgy járnak a hegyek fölött, mint régen. A szőlőskertek fölött hulldogáló eső (amelyet olyan végtelen nyugalommal hallgatnak a kertek) tüzes nedvvé válik. A tüzes napsugár áfutamodik a szőlőkön, megöleli a hegyet.
Most még egyforma a szőlőfürt mindenütt ezen a darab földön, ahol szőlő terem. De majd ha borrá érik a szőlő, majd ha pincébe zárva megismerkedik a fogság gyötrelmeivel és forrongó szenvedélyeivel, majd ha felolvadnak benne a könnyek és sóhajtások, amelyek a kapálgatásnál körülvették, akkor tudjuk meg, hogy mi a különbség bor és bor között.

(1929)